Facebook

Tégla vagy pórusbeton legyen családi háza fala? 

A tégla a legismertebb falazóanyag. Ezért nem véletlen, hogy sokan téglából építik új otthonukat. Ami a családok többségénél újra és újra bizonyítottan beválik, az nem lehet rossz nekünk sem. A tégla mellett azonban a pórusbeton is kiváló falazóanyag remek hőszigetelő képességgel.

Ytong vagy tégla? Ön melyiket választja? Mi alapján döntsön a két falazóanyag között?

Családi háza építésekor mi a fontos Önnek? Mi alapján választana?

A tégla hagyományos és régóta jól ismert, népszerű falazóanyag, ugyanakkor a pórusbeton is egyre ismertebb ma már. Nem igazán lehet kategorikusan kijelenteni, hogy az egyik jobb lenne, mint a másik. A szakember véleményét érdemes meghallgatni, de mindenkinek saját magának célszerű eldönteni, hogy melyiket részesíti előnyben annak előnyeit élvezve, de a hátrányait is vállalva. Önnek, Önöknek kell kimondani a végső szót a szakember javaslatát meghallgatva.

Tégla vagy Ytong fal lesz családi háza fala?
Porotherm tégla fal
A Porotherm tégla fal kiválóan hőszigetel, és a hőtároló képessége is jobb.

A téglafal előnyei
Az okostégla fejlesztésekkel a Porotherm téglák hőszigetelő képessége jelentősen javult. Ugyanolyan falvastagságnál a tégla már jobban hőszigetel, mint az Ytong, és a hőtároló képessége is lényegesen jobb a Porothermnek, mert jóval nagyobb a tömege, és sokkal több hőt képes tárolni, megtartani és utána kisugározni magából lakása megfelelő hőmérsékletének biztosításához.

A nagyobb tömegéből következően viszont erősebb alapzatra van szüksége a Porotherm téglából készült falnak. Cserébe a Porotherm fal nagy szilárdsága révén jó teherbírású, és nem repedezik meg a fal, szemben az Ytonggal, amely hajlamos a repedezésre.

Érvek az Ytong fal mellett
Beépítése ezzel szemben egyértelműen kényelmesebb az Ytongnak. Porózus szerkezetű gázbeton, ezért jóval könnyebb, mint a masszív Porotherm tégla, az építkezés gyorsabban halad a háromszor nagyobb térfogatú, de ugyanolyan súlyú Ytongból. Emellett a pórusbeton könnyen vágható, milliméterpontosan fűrészelhető, míg a tégla csak faragható, ráadásul elég törékeny is, ezért sokkal több hulladékkal jár a Porotherm tégla fal építése. A téglafal vakolást igényel, míg az Ytong falat elég csak glettelni, és már festhető is.

A porózus szerkezet, a könnyű súly miatt az Ytong válaszfalnak viszonylag rossz a hangszigetelése, míg a masszív téglafal sokkal jobb hangszigetelő. A gázbeton gyenge hangszigetelésére kézenfekvő megoldás, hogy akkor vastagabb válaszfalat húz fel, ez viszont a lakás hasznos alapterületéből vesz el.

Az Ytong ára magasabb, mint a Porothermé, de lehet találni olyan kivitelezőt, aki az építést és a gépészeti utómunkákat olcsóbban vállalja az Ytonggal. A pórusbeton elemekkel gyorsabb és egyszerűbb a falazás, így összességében a pénzénél lehet.

Lássuk a hőszigetelési értékeket
Ugyanis 2015-től a korábbinál jóval szigorúbb hőszigetelési előírások vannak az épületek hőátbocsátási tényezőire (U érték). Ez az U-érték homlokzati falaknál a korábbi 0,45 helyett 0,24-es, vagyis 47 százalékkal szigorúbb értéket ír elő.

Mit tud az Ytong könnyű teherhordó fala?
Az Ytong Lambda falazó elemek kimagasló hőszigetelő értéke 37,5 centiméteres falnál U37,5=0,22W/m2K hőszigetelési értéket, míg 50 centiméteres falnál U50=0,16 W/m2K értéket ad.

Kiváló hőszigetelő képességű, könnyű teherhordó falak építhetők az Ytongból.

Mit tud a Porotherm okostégla?
A Porotherm 44 Thermo Profi a korábbi 0,17 W/m2K helyett ma már 0,14 W/m2K hőszigetelést ad.

Láthatja, hogy a Thermo Profi külön szigetelés nélkül is bőven megfelel a szigorodó hőszigetelési szabályoknak. A belőle épült fal kifejezetten jó hőszigetelő lesz.
A 44-es Thermo Profi a korábbi 53%-kal szemben ma már 61%-kal jobb hőszigetelést nyújt, mint a szokásos 44-es nútféderes téglából készült falak. A különbség azért meglehetősen szembetűnő.
A Porotherm 44 Klíma Profi 0,22 W/m2K hőszigetelést nyújt.

Láthatja a 44 centiméteres Klíma Profinál is, hogy ez az okostégla is megfelel a szigorodó előírásoknak külön hőszigetelés nélkül is.
A Klíma Profiból épült fal 39%-kal jobb hőszigetelést biztosít, mint a hagyományos 44-es téglafal.
A Porotherm 38 Klíma Profi a korábbi 0,25 W/m2K helyett 0,24 W/m2K hőszigetelést ad.

A 38-as Klíma Profiból épült falnak tehát éppen a határértéken van a hőszigetelési képessége. A 38-as Klíma Profiból épült fal is megfelel a szigorodó előírásoknak.
Ezzel együtt a 38-as Klíma Profi fal 41%-kal jobb hőszigetelést ad a hagyományos 38-as tégláknál.
Tehát nincs könnyű helyzetben, ha el akarja dönteni, hogy Ytong vagy Porotherm legyen családi háza fala

forrás:dalostuzep

Külső szigetelés legfőbb előnyei 

A külső hőszigetelés előtt célszerű még a homlokzati falakon található ajtók és ablakok hőszigeteltre cserélése is. Ha a hőszigetelés előtt elvégzi a cserét, akkor elérheti azt, hogy nem kell majd megbontani a már hőszigetelt külső falat a nyílászárók későbbi esetleges cseréjekor.

Külső szigetelés legfőbb előnyei
Vegyük sorba az előnyöket:

külső szigetelés
A külső szigetelést kőzetgyapottal vagy inkább hungarocellel tervezi?

A külső hőszigetelés rezsi csökkenő költségének előnyeiről ma már egyetlen hőszigeteletlen lakásban élő családot nem kell meggyőzni. Minél többet takarít meg a hőszigeteléssel, annál több pénz marad másra a családi kasszában. Télen a fűtésszámlák végösszegének hatalmas csökkenése a legfőbb érv. Nyáron viszont a kinti perzselő meleget tartja a lakáson kívül a korszerűen hőszigetelt homlokzati fal. A klimatizálás költsége különösen jelentős, hisz a téli fűtéssel szemben háromszor annyi energiára van szükség a nyári hűtéshez.
A külső szigetelés nemcsak a költségcsökkentésben viszi a prímet, hanem kellemes lakóklímát is teremt a lakásban. Télen benntartja a meleget, nyáron pedig a falakon kívülre rekeszti a perzselő kánikulát.
A homlokzati falak külső szigetelése a falakat is védi a nagy hőingadozással szemben. A kívülre felrakott szigetelés a falak nyári túlzott felmelegedésével és a téli kihüléssel szemben is védi a falat.
A falszerkezet védelme és a csökkenő rezsiköltségek pedig megnövelik a családi házak értékét is. Nem véletlen, hogy ma már energetikai tanúsítvány nélkül nem lehet értékesíteni a családi házakat sem.
Külső homlokzati szigetelés anyagai
A homlokzati falak szigeteléséhez leginkább használatos két szigetelőanyag a hungarocell és a kőzetgyapot.

Külső hőszigetelés hungarocellel
A hungarocell 20-40%-os árelőnye miatt a legtöbben ezt választják családi házuk utólagos szigetelésekor. Emellett persze kiváló a hőszigetelése is a hungarocellnek. Ezért lehet méltán népszerű az utólagos szigetelést tervezőknél is. A külső szigeteléshez használt nikecellnek két fajtája van.

A már több évtizede használatos, fehér színű hungarocell lemezek jó hőszigetelő képességükkel családi házak százezreinek a falán bizonyítottak. Nem véletlenül választják ezt a legtöbbben utólagos szigeteléskor is.
Új fejlesztés a hungarocell lemezek grafitos adalékanyaggal történő feljavítása. A grafitos szigetelés a hungarocell lemezek hőszigetelő képességét 25-30%-kal is képes megnövelni. Ennek az előnyét pedig nem kell különösebben részletezni. Az egyre dráguló energiaárak miatt a hagyományos fehér színű polisztirolból egyes rosszul szigetelő falazóanyagoknál akár 30 cm vastag szigetelésre is szükség lehet a megfelelő hőszigeteléshez. A grafitos szigeteléssel ezt a hőszigetelő képességet már vékonyabb szigetelőanyaggal is el tudja érni. Ez pedig különösen fontos kivitelezéskor, amikor gondoskodni kell a szigetelő tökéletes rögzítéséről, időjárás állóságáról is.

Mit érdemes tudni a grafitos hőszigetelésről?
grafitos hőszigetelő rendszer
Mi a grafitos hőszigetelő rendszer talán legfontosabb előnye?

A grafitos hőszigetelő rendszerek alapja polisztirol, ami egy kis grafit adalékot tartalmaz. Ez a grafit anyag javítja fel a szigetelést. A grafitnak köszönhetően mintegy 20 százalékkal csökken a polisztirol lemez hővezetési képessége, ami nagyjából ugyanennyi energia megtakarítást jelent.

Nagy előnyük ezeknek a rendszereknek, hogy az előbb említett tulajdonságon kívül semmiben sem tér el a többi hőszigetelő rendszertől, ezért beépítése nem igényel semmilyen új technikát. A grafitos hőszigetelő rendszerekkel spórolhatunk már a kialakításnál is, ugyanis az elvárt szigetelési értéket ezzel kisebb vastagságban is el lehet érni. Ennek az az előnye, hogy vékonyabb szigetelés is elég. Nem kell sok anyagot felhasználni a szigetelés során, legalábbis más szigetelőanyagokhoz képest.

Kinek ajánlhatók a grafitos hőszigetelő rendszerek?
Gyakorlatilag bárkinek használható lakóháza homlokzatának szigetelésére, de persze vannak helyzetek, amikor kifejezetten a grafitos hőszigetelés javasolt.

Használata különösen előnyös olyan helyeken, ahol egyébként vastag hőszigetelő anyagot kellene a falszerkezetre rögzíteni, de
felújítások során is, mikor azt szeretnénk, hogy a szigetelés minél kevesebb helyet igényeljen, a rendelkezésre álló rétegvastagságban minél kedvezőbb legyen a hőszigetelési érték. A grafitos hőszigetelés akár 20 százalékkal is vékonyabb lehet, mint egy fehér polisztirol lap, de ugyanolyan jól szigetel. Nem nehéz tehát kikövetkeztetni, hogy ezzel a szigeteléssel jobban jár, különösen akkor, ha a szállítási és tárolási költségeket is nézzük.

Külső szigetelés kőzetgyapottal
A kőzetgyapot jóval drágább a hagyományos polisztirolnál. A kőzetgyapot szigetelésnek azonban két olyan előnye is van a hungarocellel szemben, amelyek bizonyos helyzetekben kifejezetten jól jöhetnek. Ezek olyan fontos előnyök, amelyek könnyen legyőzik az árhátrányt a családi ház tulajdonosok jelentős részénél.

A kőzetgyapot páraáteresztő képessége sokkal jobb, ezért jóval kellemesebb és komfortosabb klímát biztosít a lakásban a polisztirolnál. A kőzetgyapottal szigetelt homlokzati falaknál a szellőzési rendszer kialakulásától függetlenül is jóval kisebb a párakicsapódásnak, a falak nedvesedésének és ezzel együtt pedig a penészedésének veszélye. Ez pedig különösen fontos azoknak a családoknak, akiknél asztmával vagy valamilyen más légúti allergiával küzdő tagja is van.
A kőzetgyapotnak a hangszigetelése is sokkal jobb a hungarocellnél. Ez pedig olyankor fontos előny, amikor a hőszigetelés mellett a homlokzati falak hangszigetelése is fontos. Gondoljon csak arra, hogy forgalmas utak, vasútvonalak vagy repülőterek mellett a falak hangszigetelésének milyen nagy a jelentősége. A falakon beszűrődő zajokkal szemben a kőzetgyapotból készült külső szigetelés sokkal jobban véd a hungarocellnél.
Nemcsak a hungarocellnek, hanem a kőzetgyapotnak is több fajtája van a homlokzati falak külső szigeteléséhez.

A külső szigeteléshez választhatja a régóta ismert egyrétegű, valamint az újabb fejlesztésű kétrétegű kőzetgyapotot.
A kétrétegű kőzetgyapotnak a külső keményebb rétege nagyobb tartást ad a homlokzatnak, és a pontszerű terheléssel szemben is ellenállóbb lesz vakolat. A legfőbb előnye pedig a hőszigetelő képessége. Ugyanis a kétrétegű kőzetgyapottal szigetelt falnak 10%-kal jobb a hőszigetelése az egyrétegűvel szemben. Évtizedeken keresztül azért ez nem mindegy ám.
Milyen vastag legyen a külső szigetelés?
Erre a kérdésre kapásból válaszoljuk azt, hogy minél vastagabb a külső hőszigetelés, annál jobb lesz a homlokzati falak hőszigetelő képessége. Ez azonban csak egy bizonyos vastagságig van így.

Ezen túl már nem érdemes a szigetelés vastagságát növelni, mert a szigetelőanyag árának növekedése aránytalanul nagy az ezzel elérhető megtakarítással szemben. Persze ez a vastagsági korlát annál magasabban van, minél inkább számolunk az energiaárak további emelkedésével. Mi is következik ebből? Hát az, hogy biztos határt nem lehet arra mondani, hogy milyen vastag legyen a hungarocell vagy a kőzetgyapot külső szigetelés.

Praktikus, a kivitelezéshez kapcsolódó okai is vannak a szigetelés vastagságának. Az energiaárak várható további emelését feltételezve a fehér színű hungarocellből a gyenge hőszigetelő képességű falazatokra érdemes akár 30 cm vastag szigetelést is feltenni. Ennek a vastagságnak azonban már nem is olyan egyszerű a rögzítése. Mindenképp dübeles rögzítéssel kell megerősíteni a homlokzatot.

Ha még nem elég a hőszigetelés mértéke, akkor ilyen vastagságnál már nem elsősorban a szigelés vastagságának további növelésében érdemes gondolkodni, hanem inkább a jobb hőszigetelésű anyagot érdemes választani. Hungarocellnél például a fehér színű lapok helyett érdemes grafitos szigetelést választani, mert 30 centiméteres vastagságnál már 6-8 centimétert is meg lehet spórolni a szigetelésnél, mégis ugyanolyan jó lesz a homlokzat szigetelése.

A külső homlokzati szigetelés vastagsága több dologtól is függ:

A legfontosabb szempont, hogy a homlokzat külső szigetelésével milyen mértékű megtakarítást szeretne elérni a téli fűtési és a nyári klimatizálási költségekben?
A ház falának anyaga is döntő módon meghatározza azt, hogy mennyibe kerül jelenleg a fűtés. Minél gyengébb a hőszigetelése a falazatnak, annál jobb szigetelésre van szükség.
A külső szigetelésre kiválasztott szigetelő fajtájától és minőségétől is függ a szükséges vastagság. Kőzetgyapot és kőzetgyapot valamint hungarocell és hungarocell között is különbségek vannak a hőszigetelő képességben.
Amint eldöntötte azt, hogy kőzetgyapottal vagy hungarocellel szigeteli a házat, abban kell dönteni, hogy azon belül melyik gyártó melyik termékével fogja elkészíteni a szigetelést.

A szigetelőanyag minőségén és a szigetelés vastagságán nem érdemes spórolni, mert amit megtakarít a hőszigetelő árán, azt sokszorosan fogja majd visszafizetni a havi fűtés és áramszámlákban. A jobb minőségű anyagból vastagabban elkészített szigetelés magas árát egyszer kell kifizetni. Utána azonban 3-4 évtizedig is jelentős mértékben akár 40-50%-kal is alacsonyabb lehet a havi fűtésszámlája. Ez pedig a téli hónapokban és június, július, augusztusban jelentős kiadás lehet.

kivitelezés
Külső hungarocell szigetelés folyamata
Ha a hungarocell szigetelést választotta, akkor a kivitelezés menetében nincs jelentős különbség a fehér színű és a grafitos hungarocell szigetelés között. Grafitos szigetelésnél vékonyabb szigetelő is elég lesz a kívánt mértékű hőszigetelés eléréséhez.

Emellett a grafitos táblák felragasztásakor arra kell még figyelnie, hogy a szürke oldal kerüljön a homlokzatra, vagyis erre az oldalra hordja fel a ragasztóanyagot, míg a másik világos festékkel lefestett oldal legyen a szigetelés külső része. Ez azért előnyös, mert a világos felület a kivitelezés ideje alatt visszaveri a ráeső napsugarakat, míg a szürke felület nagyrészt elnyelné azt, és még ez is melegítené a táblákat.

A külső szigetelés menete hungarocellnél:

1. A külső falfelület előkészítése és a lábazati indítósín felrakása
Már egy családi ház külső falának szigeteléséhez is ha nem is állványra, de legalább egy állásra van szükség. A külső falon lévő ablakokat és a bejárati ajtókat is érdemes megvédeni a portól és az esetleges sérülésektől. A pergő vakolatdarabok az ablakok festésében kárt tehetnek. Érdemes a szigetelés kezdetekor szigetelőszalaggal fóliát rögzíteni az ajtó és ablaktokra.

A falat gondosan elő kell készíteni a szigeteléshez. A külső szigetelésre használt polisztirolnak évtizedeken keresztül stabilan kell állni a falon, és emellett még az időjárással szemben is ellenállónak kell lenni. A szél nem bonthatja meg a szigetelést, ezért nemcsak rögzíteni kell megfelelően, hanem le is kell takarítani a falat a málló, mozgó vakolatrészektől.

A levert, mozgó vakolatrészeket pótolni kell, hogy egyenletes felületre kerüljön fel a hungarocell. Ha viszont a vakolat már nagyon elavult, és nagy része mállik, akkor érdemes teljesen leverni a falról, mert a javítgatása nagy munka, és nem is biztos, hogy érdemes az itt-ott megmaradó vakolatrészek miatt az egész felületet pótolni, kiegyenlíteni. Könnyen lehet, hogy a most még nem mozgó részek is elveszíthetik stabilitásukat majd néhány év múlva.

A málló részek leverése után portalanítani kell a falat, és elvégezni a vakolat hiányzó részeinek a pótlását. Amint megszárad a pótolt vakolat, utána kezdődhet majd a táblák felrakása. Előtte azonban a ki kell jelölni a kezdősín helyét, és fel kell fogatni a falra.

A kijavított falon jelölni kell a függőleges és a vízszintes síkot is. Ez különösen fontos, mert ettől a kijelöléstől függ majd a táblák pontos illeszkedése a felfogatáskor.

A külső falon körbe kijelölt vízszintes síkra kell felfogatni az indítósínt. Ha egyenetlen a fal, akkor a sín és a belógó falfelület közé távtartókat is be kell tenni. A kezdősínnek ugyanis nemcsak vízszintesnek, hanem egyenesnek is kell lennie. A ház sarkainál ügyeljen az indítósín gérbe, 45 fokos szögbe vágására, és egymáshoz fogatására.

A sín felrögzítése függ a falazat állapotától is. Ha laza a falszerkezet, akkor sűrűbben, ha pedig megfelelően tömör, akkor ritkábban is elég rögzíteni a sínt. A rögzítési távolság a rögzítés stabilitásától függ. Téglafalba érdemes 30-40 cm-es távolságokban rögzíteni a körbefutó sínt a családi házak külső szigetelésekor. Betonba ennél nagyobb távolságokat is hagyhat két dübeles rögzítés között.

2. A hungarocell táblák felragasztása a falra
Többféle ragasztási mód lehetséges, azonban a legjobb az úgynevezett "perem-pont" módszer, amelynek során a perem körbekenése után a lapok közepe is kap 3-4 ragasztópogácsát. Ennek a ragasztási technikának nemcsak a táblák rögzítésében van jelentősége, hanem a tűzbiztonság szempontjából is. Ugyanis az így felragasztott táblák mögött egy esetleges lakástűznél sem fog áramlani a levegő, és ez nem fogja táplálni a tüzet.

A polisztirol táblákat a kezdősíntől elkezdve kell felrakni a falra. A táblák felragasztásakor különösen fontos a táblák pontos, hézagmentes illeszkedése. A tökéletes illeszkedés a hőhidas szerkezet kialakulásának elkerülését szolgálja.

Arra is figyelni kell, hogy a táblák ne sakktáblaszerűen, hanem elcsúsztatva, kötésben kerüljenek fel a falra.

A táblák felragasztásakor külön kell figyelni az épület sarkainál és az ablakoknál. A sarkaknál fontos, hogy ne a saroknál legyen toldva a hungarocell tábla. Ha szükséges a toldás, akkor ez valahol belülre kerüljön. Mindig egész tábla legyen a saroknál, és a kötésben felragasztott táblákat hézagmentesen egymáshoz tolva ragassza fel a falra. A túlnyúló részeket pedig száradás után vágja le.

Az ablakoknál is figyeljen oda arra, hogy egy darabból vágja ki a sarkot, és ne toldott lap legyen az ablak sarkánál. Ezzel és az üvegszövetháló megfelelő felragasztásával megelőzheti a vakolat esetleges későbbi repedéseit.

A homlokzat felragasztása után következik a lábazati rész. A lábazat szigetelésére szolgáló táblákat is a kezdősíntől elkezdve kell felrakni a lábazatra. A lábazat szigetelésénél két dologra kell különösen odafigyelni:

Egyrészt fontos az, hogy a lábazat külső síkja a szigetelés után néhány centivel bentebb legyen a homlokzatnál. Ez fogja biztosítani azt, hogy esőzéskor a homlokzatról lecseppenő csapadék ne a lábazat belsejébe jusson, hanem egyszerűen csak lecseppenjen a talajra.
Másrészt viszont a lábazatnál nemcsak a hőszigetelésre van szükség, hanem vízszigetelésre is. Egyrészt a házat körülvevő járdáról nagy zivatarban bizony felverődik a víz. Másrészt pedig a talajból is felfelé szivárog a nedvesség. Erre a hőszigeteléssel egybekötött vízszigetelésre a expandált polisztirol lapok és az XPS lemezek is képesek a hungarocell termékek közül.
3. Dübelezés, a táblák mechanikai rögzítése
A hungarocell táblák tökéletes rögzítésére használt dübelek száma a szigetelt fal minőségétől és az épület magasságától és szélességétől is függ.
Az utólagos hőszigetelés több évtizedre szól, és a szigetelt fal állaga igencsak változó lehet, ezért csak a ragasztásban megbízni nem szabad.

Utólagos hőszigetelésnél ezért a táblák ragasztását mindig ki kell egészíteni a dübelezéssel.
4 méteres homlokzati fal magasság felett pedig még az új építésű téglafalat is dűbelezni kell. A kivitelezéskor egyszer kell jól megerősíteni a falon a szigetelést, és utána majd nyugodtan alhat viharos időjárásban és nagyobb széllökések idején is. Nemcsak a drága fűtés, hanem a nyugalom is megfizethetetlen ám.
Törekedjen arra, hogy a dübeleket mindig a táblák ragasztott helyére üsse be. Ezzel elkerülheti azt, hogy túlságosan behúzza a szigetelést.
A dübelek hossza sem mindegy, mert nemcsak a szigetelőanyag vastagságát és a falon maradó vakolatot kell átérnie, hanem még a falazatban is olyan stabilan kell állnia, hogy tökéletesen rögzítse a felrakott táblákat. Ehhez a szilárd állapotú falban is legalább 4 cm-re be kell érnie. Laza szerkezetű tufa utólagos szigetelésekor pedig legalább 6 cm-re érjen be a dübel a megfelelő rögzítéshez.

4. Az élvédők felragasztása
Élvédőt minden élre és sarokra érdemes tenni, mert ez is stabilabban tartja a szigetelést.

5. Üvegszövet háló felrakása
Ez is stabilitást ad a szigetelésnek. A táblák felületére fogazott simítóval kell felhordani a ragasztót. Ebbe frissen felvitt, még nedves ragasztóba kell bedolgozni az üvegszövetet.

A nyílászáróknál a homlokzati szigetelés sarkaiban még külön hálódarabokat is érdemes ragasztani, mert ez a duplahálós megoldás még jobban ellent tud állni a vakolat esetleges repedésének. Érdemes bebiztosítani a sarkakat.

6. Alapozó vakolat felhordása
Az alapozó vakolat a színvakolat jobb tapadását segíti elő a szigetelésen. Érdemes kivárni a vakolat előírt 24 órás száradási idejét, ugyanis a sietségnek a kellő stabilitás hiánya lehet kellemetlen következménye.

7. Színező vakolat felrakása
A színező vakolat felhordása különösen magas épületeknél, többszintes családi házaknál illetve a tűzfalon komoly feladat, mert az egyenletes szín miatt a fal teljes magasságában egyszerre kell a vakolatot felhordani és elsimítani megszáradás nélkül. Vagyis a homlokzat teljes magasságában egyszerre kell dolgozni, rakni kell fel a vakolatot, és el is kell símítani megszáradás nélkül. Ez azt jelenti, hogy az állványzaton minden szinten egyszerre dolgoznak a vakolat felhordásakor összehangoltan, precízen.

A vakoláshoz lehet használni vödrös és zsákos vakolatot is. A vödrös vakolatot azonnal lehet felhordani. A zsákosat a vakolás előtt vízzel kell összekeverni.

forrás:dalostuzep

Penész 

Penész ellen a megismerésével tud a legjobban védekezni. A penész a tartósan nedves helyeken jelenik meg a lakásban. Ott, ahol a páratartalom kifejezetten magas, folyamatosan, legalábbis hosszabb időszakon keresztül. Ilyen magas páratartalmú hely a lakásban leginkább a fürdőszoba és a konyha. Nem véletlen, hogy leginkább ezekben jelenik meg.

Magas páratartalomnál bizony védekezni kell a penész ellen. A penész leginkább azokon a falakon jelenik meg, amelyeknek a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb a lakás levegőjének hőmérsékleténél.

Penész ellen mi használ?
Milyen praktikákat vethet be a penésszel szemben?

Rendszeres szellőztetéssel a penész ellen
A párásodás, a penészedés ellen az egyik leghatásosabb fegyver a rendszeres szellőztetés. Minden nap szellőztessen napjában legalább kétszer-háromszor.

Érdemes reggel és délután, amikor hazaérkezik valaki a családból. Emellett este, lefekvés előtt is érdemes kiszellőztetni a párával telt levegőt a lakásban.
Teljesen hőszigetelt házban, megfelelő szellőzési rendszer hiányában még a rendszeres napi háromszori szellőztetés is kevés lehet.
A rendszeres szellőztetés azért hatásos, mert a penészgombáknak nincs lehetőségük megtapadni a nedvesedésre hajlamos falakon.

Nem mindegy azonban a szellőztetés módja sem. Ugyanis ha hosszabb időre kinyitja az ablakokat, akkor nemcsak a lakás szellőzik ki, hanem ki is hül. Ezért érdemes reggel is délután is rövid időre, 5-10 percre teljesen kitárni az ablakokat, és így szellőztetni. Ha kereszthuzatot csinál, akkor gyorsan kiszellőzik a lakás.

Ennek a gyors szellőztetésnek meglesz az az előnye, hogy a lakásban lévő elhasználódott, páradús levegő kicserélődik a kinti friss levegőre, a bútorok és a falak viszont ilyen rövid idő alatt még nem hülnek ki. Ezért, amikor a szellőztetés után bezárja az ablakot, akkor a felfrissült hideg levegőt a meleg falak és bútorok hamar felfűtik egy kellemes hőmérsékletre.

A penész elleni szellőztetés azonban persze csak száraz kinti levegőnél hatásos igazán. Ha a ködös, esős őszi napokon kell szellőztetni, akkor bizony sokszor kinn is ugyanolyan magas a levegő páratartalma, mint benn a lakásban. Ilyenkor csak azt tudja elérni, hogy a benti elhasználódott, páradús levegő kicserélődik a kinti friss, páradús levegővel. Penészedés ellen nem igazán hatásos megoldás ez, de legalább friss lesz a levegő a lakásban. A levegő magas páratartalmával szemben ilyenkor más módszerekkel kell védekeznie.

Olcsó trükkök, filléres praktikák is használnak a penész ellen
A lakás sarka geometriai hőhidat képez, ezért itt mindig hidegebb a fal, ezért nagyobb a nedvesedés, a nyirkosodás, és ezzel együtt pedig a páralecsapódás veszélye is.

A talán legismertebb nedvszívó a szódabikarbóna. Megvan az az előnye is, hogy nemcsak a lakás felesleges nedvességét, hanem a kellemetlen szagokat is magába szívja. Egy-egy tálba érdemes szódabikarbónát tenni a lakás nedves, penészedő sarkaiba, és jó esélye van arra, hogy megszünnek a nedvesedéssel, penészedéssel kapcsolatos problémái.

A másik jól ismert filléres nedvszívó a közönséges konyhasó, a nátrium-klorid. Ennek a használata is roppant egyszerű, mert pontosan úgy kell használnia, mint a szódabikarbónát. Ha azt veszi észre, hogy túlságosan átnedvesedett már a só, akkor érdemes kicserélni másikra. Az átnedvesedett konyhasót pedig pl. a sütőben is száríthatja az újrafelhasználáshoz.

A macskaalom is jól ismert nedvszívó képességéről, és ezért a penész ellen is nagyon hatásos lehet.

Az ecetet használva is felveheti a harcot a fürdőszobában megjelenő penésszel szemben. Érdemes rendszeresen áttörölni ecettel a csempét, a kádat és a mosdókagylót.

Azzal is sokat tehet a penész ellen, ha a bútorokat nem tolja közvetlenül a fal mellé, hanem hagy mögöttük annyi hézagot, hogy még szellőzni tudjon a fal. Igy nem fog megindulni a bútor mögött a nedvesedés, a penészedés.

A teafaolaj nagyon hatásos fertőtlenítő és gombaölő hatású szer, ezért ezt a már megjelenő penészfoltok ellen tudja használni a lakásban. A vízzel felhígított teafaolajat a penészes felületre kell fújni valamilyen szórófejes flakonból, és hagyni kell megszáradni. A fertőtlenítő hatású teafaolaj a száradás közben elvégzi a dolgát, és eltünteti a penészfoltot a falról. A felszáradt penészt azért egy puha ruhával még le kell törölnie a falról.

Ezekkel a filléres praktikákkal csökkenteni tudja olyan mértékben a lakás páratartalmát, hogy nem jelennek meg a penészedés jelei, illetve ha már megjelentek, akkor például az említett teafaolajjal el tudja tüntetni a penészt is. Néhány hét múlva azonban az eltüntetett penész is visszatér akkor, ha nem csökken a lakás páratartalma. A magas páratartalom ugyanis melegágya a penész megjelenésének.

Milyen házi praktikák lehetnek még hatásosak a penészedés ellen?
penész ellen a lakásban
Penész ellen az egyik legjobb védekezés, ha csökkenti a lakásban a nedvesség forrásait. Milyen lehetőségei vannak erre?

A ködös, esős őszi időjárásban még jobban csökkenteni kell a lakásban keletkező nedvességet. Mit tehet ilyenkor?

A legfontosabb, hogy a lakásban csökkentse a nedvesség forrásait.
A lakásban élőknek persze lélegezni kell, és ezzel is növelik a lakás páratartalmát, de ezen kívül azonban sok mindent másképp csinálhat a lakásban, mint a nyári szárazságban. Például a takarításkori felmosásnál használjon jóval kevesebb vizet, és akkor kevesebb nedvesség fog elpárologni a felmosott padlóról a lakás levegőjébe.
Lehetőleg a nagymosást se akkorra időzítse, amikor csapadékos, esős idő van, hanem inkább várja meg vele a napos, száraz időt. Ha pedig mégis mosni kell nedves, nyirkos időben, akkor rakja ki a teraszra, az udvarra a kicentrifugázott, de még nem teljesen száraz ruhákat.
A főzéskor is használjon fedőt az edényből elpárolgó nedvesség ellen.
A virágokat, növényeket is mértékkel öntözze az esős, nedves őszi napokon.
A fürdőszoba nedvességtartalmára leginkább a fürdésre, zuhanyozásra fordított idő és az elhasznált vízmennyiség csökkentésével tud.
A fűtés, a meleg levegő jelenti az egyik igazi megoldást a penész ellen
A fűtés beindulása persze sokszor megoldja a penészedés problémáját is a lakásban. Különösen a panellakásokban száraz a levegő a fűtési szezonban, ezért ezekben nem kell különösebben tartania a penészedéstől.
Penész ellen hogyan védekezhet a lakásban

A fűtés megkezdése a családi házak levegőjének a nedvességtartalmát is jelentős mértékben csökkenti. A napi kétszeri, háromszori kereszthuzatos szellőztetéssel sokszor meg lehet oldani a penészedés problémáját is.

Az igazán nagy gond a penészedéssel leginkább azokban a nedvesedő, nyirkosodó falú helyiségekben van, amelyeket takarékossági okokból nem fűtenek télen, mert nem tartózkodnak benne. Ez a megoldás így persze takarékos megoldás, de a nyírkos, hideg fal bizony könnyebben penészedik. Bizony azon a falon, amelynek alacsonyabb a hőmérséklete, mint a lakás levegőjéé, nedvesedhet, és kicsapódhat a pára.

Többször előfordul persze az is, hogy nem szűnik meg a penészedés, és az alapos, rendszeres szellőztetés sem segít. Ilyenkor érdemes szakembert hívni, aki például a lakás szellőző rendszerének kialakításával, átalakításával, például elektromos szellőzőrendszerrel, vagy pedig például a nyílászárók feletti hőhidas szerkezetek esetén ezek megszüntetésével, a falak utólagos szigetelésével tudja megszüntetni a nedvesedés okozta penészedést.

Előfordul azonban az is, hogy a korábban energiapazarló hőszigeteletlen nyílászárók hőszigeteltre cserélése, és a homlokzati falak hungarocell szigetelése révén, a korábban még többé, kevésbé szellőző, de energiapazarlóan működő lakást az utólagos szigetelés révén szigetelik, becsomagolják.

A becsomagolt ház szellőzését ezzel együtt viszont nem oldják meg, ezért a korábban még nem nedvesedő, penészedő falak bizony a szellőzés hiánya miatt penészedésre hajlamosabbá válnak. A korábbi levegőáramlás csökkentése a lakás fűtését olcsóbbá teszi, a megfelelő szellőzés hiánya azonban a penészedésnek nagyobb teret enged a lakásban.

Utólagos hőszigetelés esetén a ház megfelelő szellőzéséről is gondoskodni kell valamilyen formában. Otthonukban hogyan van megoldva a szellőzés?

forrás:dalostuzep